top of page
  • Vörös Barbara

Túlagyalás helyett - Mindfulness ujjgyakorlatok 3. rész


Ismerős a helyzet, amikor nagyon fáradt vagy, mégsem bírsz elaludni?

Amikor egy megoldandó feladaton, szituáción rágódsz, és azt veszed észre, hogy már órák óta fekszel a sötétben nyitott szemmel. Újabb és újabb dolgok jutnak eszedbe, amit elfelejtettél megcsinálni. Egy helyzet, ami rád vár a következő napokban, újra-és újra eljátszod a lehetséges -köztük természetesen a lehető legrosszabb- forgatókönyveket.

Legyen szó akár munkahelyi, akár magánéleti dolgokról, nagyon sok időnk megy el napközben is ezekkel a gondolatokkal úgy, hogy sokszor észre sem vesszük, hogy már megint a szokásos dolgokon rágódunk. Ez nem sok, általában ugyanaz a néhány séma, forgatókönyv jön elő, amik át tudják venni az irányítást a józan eszünk felett.

A tréningen átgondoltam, nekem milyen sémáim vannak, amik fel-felbukkannak, és gonosz módon megpróbálnak a hatásuk alá vonni. Nagyjából 5-6 ilyen rendszeresen visszatérő gondolatom van, amiken képes vagyok hosszú percekig rágódni, anélkül, hogy észrevenném, mit csinálok. Néhány példa: az anyagi helyzetem, a rövid és hosszú távú terveimmel kapcsolatos szorongások, a múltamból felbukkanó visszatérő gondolatok kudarcokról, arról, hogy "mi lett volna ha" akkor másképp és máshogy csinálok valamit, és még sorolhatnám.

Az agyalás végeredménye ilyenkor annyi, hogy elmegy egy csomó időm és azt veszem észre, hogy szorongok, ideges leszek és frusztrált.

Nem értsetek félre, nem azt mondom, hogy teljes mértékben kerüljük el ezeket a nehéz gondolatokat, hiszen vannak olyan helyzetek, amikor igenis fontos leülni magunkkal és tisztázni, hogy merre tovább. Én arra gondolok, amikor az agyalással nem jutunk egyről a kettőre, és nem az a célunk vele, hogy átgondoljunk valamit, tovább lépjünk, hanem egyszerűen csak kattogunk megállás nélkül eredménytelenül.

Na most ennek leküzdésére az első lépés a sémák tudatosítása, átgondolása, hogy mik a saját piros gombjaink, amit ha mi, vagy bármi, bárki más megnyom, indul a körforgás.

Ha ezek átgondolása megvan, akkor a második lépés, hogy amint észrevesszük, hogy megint egy ilyen témán jár az eszünk, a lehető legrövidebb időt tölteni ezekkel a gondolatokkal, felismerni, hogyha céltalanok.

Nagyon jó, ha valahogy ki tudunk kapcsolódni egy aktív tevékenységgel, ami leköti az agyunkat: sport, bármilyen hobbi, barátokkal való találkozás. Gondoljátok át, titeket mi az, ami kikapcsol, és ha van rá lehetőségetek, akkor próbáljatok minél többet ezzel foglalkozni.

Egy másik eszköz lehet a meditáció, ami nulla szabadidő esetén is működik (komolyan, sokszor elég, ha 3 percünk van rá), és ahol megtanuljuk más mederbe terelni a gondolatokat, akár még át is formálni egy pozitívabb irányba.

​​

A következő alkalommal arról fogok írni, hogy mi is az a meditáció, mire jó, és hogyan tudjuk beilleszteni a hétköznapjainkba.

#mindfulness

75 views0 comments
bottom of page