Az előző bejegyzésemben írtam, hogy megpróbálok tudatosabb lenni a hétköznapjaimban, jobban odafigyelni a környezetemre, és a saját magam gondolataira is. Ennek első lépése, hogy igyekszem megállni, hogy amint adódik egy-két üres percem, elkezdjem a telefonom babrálni. Ehelyett inkább nézelődöm a BKV-n, vagy ha az utcán sétálok, csakúgy mint 18-19 évesen, miután Budapestre költöztem és sokszor múlattam azzal az időt, hogy utastársaim arcához, megjelenéséhez próbáltam elképzelni egy történetet, az ő saját történetüket.

Esténként korábban kikapcsolom a netet a telefonon, nem játszom, és nem a közösségi médiát nézegetem, inkább olvasok.

Emlékszem gyerekkorom hosszú, végtelennek tűnő nyaraira, amikor úgy el tudtam merülni egy-egy jó könyvben, hogy csak akkor eszméltem fel, amikor már nagyon éhes voltam, vagy besötétedett a szobámban és észrevettem, hogy nem látom, amit olvasok :) Vannak most is jó könyveim, igyekszem többször lapozgatni, elmélyülni bennük, mint régen, és habár mostanában nehezebben megy, hogy rászánjam az időt az olvasásra, sosem bánom meg, amikor így döntök. És olyan jó érzés a kezemben fogni egy könyvet!

Ez tehát a következő gyakorlatom, könyvet olvasni esténként. Ha későn is érek haza, öt perc olvasás bele kell, hogy férjen :)

Ehhez egy sokkal elmélyültebb agyműködésre van szükség, mint a 2-3 perces cikkek olvasására sok képpel, amiknek sokszor csak a címén szaladok át, abba az illuzióba ringatva magam, hogy tájékozott vagyok a világ történéseiről, ami egy elég felszínes módon igaz is lehet. Ugyanakkor egyik cikk után jön a következő, aminek az alján van még egy, ami érdekel, és így tovább. Aztán egyszer csak azt veszem észre, hogy eltelt egy óra a szabadidőmből, amikor tulajdonképpen nem csináltam semmit, de nem is pihentem, az agyam ugyanúgy kattog ilyenkor, mint munka közben, problémamegoldó üzemmódban.

Néha az agyunkat is takarékra kell állítani, meg kell engedni neki a pihenést, és kikapcsolni a sémáinkat, vagyis az újból is újból meglátogató gondolat- láncainkat, amik folyton visszatérnek. Ezekről a sémákról a következő részben írok részletesebben.

Addig is, olvasásra fel! :)

#mindfulness